Sin is in, Sweetie.

Na szevasztok, jó régen írtam, mi? :)

Szituáció van: Csé maradt. <3 15-én leszünk 5 hónaposak. JÉÉÉJJJ!!! :)

Most ez így nem fog sztem átmenni, hogy ilyen kis futva írok, ugyanis közben melóznom kéne, hogy minden meglegyen estére, mert ugye Mikulás van holnap, tehát ma este végre újra fölvehetem a tuti kis Miki rucimat. ;) Meg még majd ki kell mennem beszerezni a bonbonokat, mert tekintve, hogy jó volt, lesz aji. Virgács nem lesz. Nem gerjedünk a szado-mazora. :D

Annyira hihetetlen ez az egész számomra még mindig, de megérte türelmesnek lennem és kivárnom, mire rájött, hogy Ő mit akar. Mmint, hogy engem. :) Nekem adja a mandulát a ráfáelló desszertből, olyan kis cukker, hogy én csak nézem és olvadozom. Ahhh...

Most hétvégén karaoke party volt és kitalálta, hogy énekel nekem. U2, One.

(Ez nem sikerült, mert nem találta meg, de érted? U2, ONE.)

<3 <3 <3     Szerelmes vagyok. Durván.

Egyrészt a főnökünk aszonta, hogy great idea, hogy inkább Kínába kéne menni, egyrészt, másrészt Cs ma elvitte. A fogkefét.

MI A FASZ TÖRTÉNIK ITT???

Nyugi, csak a józan eszembről van szó. Félek, hogy már nyomokban sem található meg bennem. Ez nem is lenne baj, ha nem ingatna meg azon elképzelésemmel kapcsolatban, hogy Cs ide vagy oda, de én elmegyek Karibbiába.

Már most nem vagyok benne biztos, pedig még csak 4 nap telt el. Faszom.

Itt hagyta ma reggel a fogkeféjét. A helyén. Addig az nem volt ott. Nem tudom, hogy hol volt, de OTT NEM VOLT addig. Magyarul direkt került oda.

Legutóbb másfél évembe telt összeszedni magam. Kibaszottul félek és az a baj, hogy nem tudom ezt az érzést elengedni, hiába van egy halom pozitív jel, még nem sikerül. Oké. Oké. Még 2 hét sem telt el. Lehet, hogy sikerülni fog hamarosan.

Közben meg nem tudok aldni és a köztudottan káros tevékenységet folytatom: gondolkodom, kattog az agyam és nem tudok leállni. USA-ból lehet, hogy Kína lesz hirtelen, mert annak még értelme is lenne, a hajósoktól nincsen semmi válasz, aztán majd reptér, jaj, ugye kijössz velem a reptérre és ugye tetováltatni is eljössz velem és fogni fogod a kezem, ugye, ugye, ugye??? És minden gondolat végén Ő áll.

Annyira erős ez az érzés, hogy már az ujjbegyeimben is megvan, pedig ennek csak így a bal mellem alatt kéne lennie, nem? Én azt hittem, hogy ott van a helye. Hogy az istenben tudott ilyen szinten úrrá lenni rajtam?

Ez már az a pont, amikor lassan magamtól kellene félnem. Vagy nem tudom.

Nem baj. Biztosan oka van mindennek és ki fog derülni előbb-utóbb, hogy mi miért történik, de most nagyon frusztrál ez a hirtelen jött sok bizonytalanság.

De ma már csütörtök van és estig meg már csak 1088 perc van, plusz az odaút, az mondjuk plusz 30, tehát összesen 1118 perc. Az nem sok. Főleg mivel remélhetőleg ebből olyan 300-at alva fogok tölteni.

Úristen, de rohadtul szeretném már, hogy itt legyen és átöleljen végre. És aztán ne engedjen el soha többé. Soha.

Nos, ha mindez nem lenne elég. Mert sikerült, felvettek hajóra melózni. Erősen a jövő zenéje még a dolog, t.i. úgy igazoltam vissza, hogy november 10-re lesz meg a pénzem a kimenetelhez. Nem baj, ez most így jó. :)

Továbbá. A főnököm szólt hétfőn, hogy menni kell USA-ba, egy hétre. Nocsak. :))) KURVA JÓÓÓ!!!!! :) Gondolom, mondanom sem kell, hogy teljesen sokkot kaptam a hírtől. :) Megint Florence és Walton, de Ági már azon agyal (vele megyek elvileg), hogy hogyan lehetne New York-ot útba ejteni. <3

Utána mentem Cséért, jöttünk ház, oké, elmeséltem neki, hogy mi van, plusz elküldtem a visszaigazolást, miközben lágyan szólott a Hajóra szállt. :) Annyira kész ez az egész, hogy egyelőre nem tudom még elhinni. :)

Aztán. A tetemes mennyiségű vodkának és pezsgőnek a hatásanként keddre hirtelen megfáztam és nem mentem be melózni, de a laptopomért reggel igen, mindezt úgy, hogy egy percet sem aludtam. Ja és elmentem menvenni a Rammstein jegyeket is, mert ha már lúd, érted. Hazaértem és csak annyit tudtam mondani, hogy "Soha többé nem csinálok ilyet...". Persze. Biztosan nem. Minden esetre az alvajárást tegnap délelőtt ilyetén sikerült tökélyre fejlesztenem. :) Aztán mivel a kis kollégáim annyira sajnáltak, hogy beteg vagyok és mindent megcsináltak helyettem, így kb. csak lazultunk egész nap, Csé szabin volt és itt maradt, csak ma reggel ment el dolgozni. A telefonját meg jól itt felejtette. Nos, azóta nem lépett velem kapcsolatba, pedig elküldtem a számomat (meg a sajátját csak tudja már...) és online is vagyok.

Nem baj. Majd valahogy eljön érte. Csak pont ma, amikor valami fejesek jönnek a melóhelyre és nem lehet teló az asztalon és le kell némítani? Ez olyan jellemző. :DDD

Amúgy meg: <3 <3 <3 . :)))

Leléptem álmot megvalósítani. Szevasztok.

AKAROM!!!

everything's all right.

Visszatért.

Cs.

Nem tudom, hogy meddig fog ez tartani, de én iszonyúan nagyon durván szerelmes vagyok és AKAROM.

Csak tényszerűen kifejezve pedig múlt pénteken szembe jött velem hirtelen eddigi szexuális pályafutásom csúcspontja. Háhá, meg az övé is. :D Aszonta, nem tud motorra ülni. :D Úgy kell neki, miért pont velem kezdett. Ez persze hülyeség, mert nagyon boldog vagyok tőle és itt repkedek baszki jobbra-balra naphosszat, ANNYIRA JÓ, ANNYIRAANNYIRAANNYIRAAAAAAAAA!!!!! <3 <3 <3

Anyám, de nyálas lettem így hamarjában. Sebaj. :D

(B terv: lelépek külföldre, interjú meg vasárnap reggel lesz.)

Aki a temetésemen le meri játszatni a "Jézusomnak szívén megnyugodni jó." kezdetű izé..., katolikus vagy bármi éneket, azt odaátról fogom elpusztítani ASAP. És NAGYON.

Szeretem Fluort. Itt is megvolt a vallomás, pipa.

Más meg mi van más? Nincs más. Lényeges legalábbis. Ha lesz, akkor szólok majd.

Szevasztok. (Bár sztem mostanra az elmúlt időszak pangásának köszönhetően kb. senki nem olvassa blogot, de nem is baj.)

Hát nem vagyok jól.

Krónikus férfi- és szerelemhiányban szenvedek. Mármint viszonzott, mert ez a Csabi dolog kissé megvisel, de szerencsére nem annyira, mint régen. A végén még igazam lesz és csak egy próba volt az élettől, hogy most hogy fogom kezelni. Nem haltam bele mégsem - de azért elég szar.

Körülöttem kb. mindenki eljegyződik, megházasodik, nekiáll szülni, de minimum párkapcsolatban él. Az nem kitétel, hogy boldog legyen a kapcsolat, mert magától semmi nem működik. Ha dolgozunk rajta meg lehet boldog.

Nem is tudom, mit írjak. Kezd állandósulni a befordulás, pedig nyilvánvaló, hogy besavanyodottan meg aztán pláne nem fogok menni semmire. Tiszta ördögi kör, komolyan mondom.

Kurvára szeretném már, hogy vége legyen.

Nyüssz.

fuss el véle. Szépen, ügyesen, okosan és lehetőség szerint minél messzebbre, plusz utána ne gyere vissza. Soha.

Azért ne, mert ez nekem fáj. Nagyon. Továbbá azért, mert őszintén szólva tartok attól, hogy komoly veszélyt jelentenél a mindenkori lelki békémre és nem szándékozom ezt fölborítani a jövőben, pláne ha nincs semmi értelme. Pár óra boldogság miatt gyanítom, hogy nem éri majd meg.

Nem hiszem el, baszd meg, hogy már megint megcsináltad. Megjelensz a semmiből, kibaszott jó, aztán meg lelépsz. Én meg itt állok, úgy érzem magam, mint Amélie a tócsás jelenetben és azután minimum hónapokba telik összeszedni magam. Hát azt köszi, tényleg.

Közben pedig kurvára nem értem az egészet, mert ha jó és tudom, hogy jó, akkor miért nem kell? (Az pedig nem fér a fejembe, hogy hogy tudtad őt választani helyettem.)

belédhaljak? Teee.....

Kikérem magamnak, hogy úgy legyek kezelve, mint amikor még csak kis kölkök voltunk mind a ketten. Hát shit. De tényleg.

Komolyra fordítva a szót (mert annak ellenére, hogy úgy tűnik, nem, nem vagyok totál részeg), ez most így kísértetiesen hasonlít a 8 évvel ezelőtti kezdetre. Bárpult, vállamon kocogtatás, aztán utána egymástól el nem szakadás. Csak most meddig? Hát nem tudom. Lehet, hogy ez valami próba, hogy ennyi idővel később hogyan tudom majd ezt földolgozni. Már ha így lesz. De nem érzem magam most komolyan véve kurvára, szóval semmi jóra nem számítok.

Pedig sok a pozitív. Kurva sok. Kezdjük talán azzal, hogy nem vagyok oda a spontán dolgokért, de veled bármit. Benn áll egy busz és vasárnap reggel 6 van? Hát persze, miért ne menjünk akárhova. Azt sem tudod, hova megy a busz, de ki nem szarja le? Menjünk. Ilyen. Aztán persze halálra röhögjük magunkat és nem hisszük el, hogy komolyan ezt csináljuk, de közben annyira jó, hogy belehalsz, ha nem vigyázol magadra. Lehet éppen azért jó, mert nem vigyázol? Meg én sem. Júj.

Aztán miután kis híján lehántottad rólam a bőrt még nézel, aztán tovább nézel, közben az arcom simítva folyton, most így hogy ne szeresselek? Hát hogy? Azok után, hogy leközlöd, hogy mennyire feltöltelek és ilyen jó még soha senkivel, mert én igazán egy ajándék vagyok. HÁT ÍGY HOGY NE???

Lehet, hogy inkább utálnom kellene, amiért ilyen hatással vagy rám. Köcsög. Meg neked is utálni kellene engem, azért, mert nem mondtam azt, hogy húzz a faszba, engem nem törsz össze még egyszer. Egy csomó kellemetlenségtől megkímélhettem volna magunkat. Csak az a baj, hogy most annyira jó.

És ezt még nem tudhattad a múltban, mert nem volt honnan tudd, de én igen. Nekem volt viszonyítási alapom, már akkor sem kevés. És annyira nagyon szeretném, hogy most már te is tudd, fel is fogjad szépen és ez így maradjon. Nem mondom azt, hogy örökké, mert azt most még hogy is mondhatnám? De egy darabig. Csak egy picit még. Egy kicsit. (Na jó, inkább sokáig, persze. :) Nagyon félek ám.

És nyilván azért, mert meghalok, olyan jó. <3

Alaphelyzet: ha túl sok az alkohol, vagy csak simán sok, tök mindegy, az eredmény ugyanaz, ebree turns into a big ősnyílás. (Said the wolf with vacoging teeth.)

Azt nem tudom, említettem-e már, ezer éve nem voltak gondolataim blogoltam, pedig bőven van mit, bázz... Shit. Fogalmam sincs, mi történik itt, de az nagyon. Szal említettem már, hogy Gabe-nek nője lett? El is tűnt hamarjában, de nem is baj. Új kalandok várnak. Vagy mik. Ki tudja?

Az első könnyen jött, annál nehezebben lehetett tőle megszabadulni, de legalább nem kurvázott le. Pedig arra számítottam. Na, ebből is látszik, hogy még mindig nem ismerem az embereket. Egy cseppet sem. Minden esetre a színesbőrűeket illető sztereotípia ebből a példányból kiindulva igaz. Eléggé.

A másodikról nem írok, mert nem az a kategória, akit egy sokakat érintő posztba passzíroznék be. Már 8 éve sem az volt.

A harmadik pedig meg van őrülve. Értem is meg alapból is. Még nem is találkoztunk, de azt hiszi, hogy én fogom megmenteni. Szerintem leginkább saját magától. Elég erőteljes kétségek gyötörnek, hogy nekem van-e erre szükségem, de gyanítom, hogy hosszas gondolkodás után is a nem fog dominálni. Nagyon kár, hogy bolond. Illetve az nem, csak hogy ennyire.

Szóval ja. Kéne egy kis nyugalom. Nem tudom ezt így már kordában tartani. És nem is akarom, valakinek el kell hullania nagyon hamar, még mielőtt én fogok.

Bak:
Az rendben van, hogy egy csomó dolgot nagyon jól tudsz, tisztában vagy azzal is, hogy erotikus kisugárzásodnak sokan képtelenek ellenállni. De jó lenne, ha ebben a nagy tumultusban nem azt a fickót választanád ki, aki rövidesen elutazik, és hosszabb időt fog külföldön tölteni, te pedig itthon gyötrődsz és vágyakozol utána. Áprilisban hivatalos leszel olyan rendezvényekre, amelyekre muszáj elmenned, és nem üres kézzel. De azért vannak a jó ismerősök és barátok, hogy segítsenek, és az ajándék, amit viszel, tulajdonképpen ne kerüljön semmibe, és mégis márkás, különleges, aminek az ünnepelt garantáltan örülni fog.

<3

Vicces az élet. :DDD

Én meg k*rvára tudok még meglepetést okozni. :DDD

Na akkor most ün-ne-pé-lye-sen kijelentem *dobpergés, mint a zállattt*, hogy ismét elvesztem. Csúcs. Még, hogy nem lépek kétszer ugyanabba a szarba. Pfff... (Aztán ne legyen igazam, hogy szar.)

KF: pill.

E: ok

KF: vok

E: csúcs

KF: mi az

E: mi mi az?

KF: csúcs? az h visszaértem? az a csúcs

E: jeleztem, hogy örülök visszatérésed hírének :D

KF: :D

E: ja

KF: értem

E: csúcs

KF: :D

E: na ez megy a blogba

KF: értem

Kisfiú betalált a faszbukon és éppen vele csetelek már vagy 2 órája. Mi lesz itt, báz...

GYŰLÖLÖM EZT A TETVES, KURVA, ROHADT, SZAR, SZEMÉT NAPOT!!! Ha lehetne egy, amit  kitörölhetek a naptárból, na, akkor az ez lenne. És most nem is csak a szerelmes párokra gondolok, bár akár arra is lehetne. De amúgy meg tök mindegy, mert ha nem látnám őket, akkor is hánynék. Ha látom, akkor meg az jut eszembe, hogy vajon az év többi napján is ilyen szerelmetes-negédesen bocibámulnak egymás kis szemcskéjébe. Fuckshit.

Papuskám. Tudom, hogy most nagyon nem vagy rám büszke. De gondolom, így is szeretsz. Vagy legalábbis remélem... Én téged igen. És nemcsak ma. Az év minden napján, minden egyes másodpercben.

(Nem úgy, mint azok, akiké ez a nap.)

Na, hát annyira nem vágom, hogy hol kezdjem. Talán ott, hogy hétvégén mintha azt mondtam volna Szivikének, hogy uncsi, ezen a héten kevés lesz az input. Ahhaaa... Ezt egy kissé benéztem. Csak azt nem tudom, miért, amikor már akkor is tudtam minden programomat, csak valahogy nem állt össze kis fejemben. :S Mindegy.

Kezdjük ott, hogy ma délelőtt be kell mennem melózni, mert fél háromra megint fogorvoshoz kell mennem és máshogy ezt nem tudnám megoldani, annyi a meló. Erről még nem írtam sztem, de sok a meló és nem könnyű. Minden szar változtatást az én plant-emen akarnak kifejleszteni, ami egyrész tök jó, mert köszi a bizalmat, másrészt is tök jó, mert kihívás, de harmadrészt most ultraszopok vele és ez még meghatározhatatlan ideig így is lesz. Remélem kb. max 2 hónapig, mert betanítok éppen és a szaros raktár teli konténeres részét megbeszéltem múlt héten Diana-val, hogy átadom az új lánykának. Ámen.

Oké. Aztán holnap délelőtt el akarok menni tornázni, ami sztem nem fog sikerülni, mivel 8-kor kezdődik reggel. Azért megpróbálom. Utána sütit akarok csinálni, 11-re meg jön Barbi Dzséj és Barbi Ell kávézni. Csúcs. Aztán délután meló, a gyűjtő konténerem (múlt héten csináltam meg az elsőt az egész business line-ban, elég büszke vagyok magamra) összerakása Diana-val vmi tel és/vagy videókonferencia keretein belül. Ez csak azért szopó, mert a szerda délutánt ki akarom venni, hogy Szivikével találkozzam, csak ezt tegnap elfelejtettem mondani Diana-nak, mert pont egy agyfasz kellős közepén írt rám a chat-en. Jó, valahogy megoldom.

Aztán este akkor Szivi, utána meg Egyik, akinek itt kell aludnia technikai okok miatt.

Csüti délelőtt elvileg BÚ-t látogatom meg a kórházban, csak előtte nőt kell magamból varázsolni, mert este pedig Gabe. Péntek délelőtt jóga, aztán ha létezik valami felsőbb erő, akkor nem ezen a szombaton kezdődik az iskola. Még nem kaptunk róla mail-t, szal remélem, hogy nem.

Asszem veszek egy raklap Bombát, mert ez most így elsőre úgy gondolom, hogy súrolja a határaimat, de sebaj, úgysem fogok beledögleni, szal erősebb leszek tőle. De most még félek. :S